Van egy találós kérdésem: Magabiztosan viselik a szmokingot és totyognak. Kik ők? Hát persze, hogy a pingvinek. Akik szerintem nemcsak a világ legelegánsabb élőlényeinek egyikei, de még van egy csomó jó tulajdonságuk. Írásomban ma ők kapják a főszerepet.

Madár-e a pingvin?

Fotó: VARIOUSIMAGEBROKER/SHUTTERSTOCK

IGEN. A pingvinek madarak, habár úsznak, és nem tudnak repülni. Ők különös testalkatú madarak, mondhatnánk úgy is, hogy röpképtelen madarak. Viszont mindenféle erőfeszítés nélkül mozognak a vízben: szárnyaikat inkább úszásra, mint repülésre fejlesztették ki, ezért szárnyuk jobban hasonlít a halak vagy a delfinek uszonyára, mint más madarak szárnyára: a durva, lapos evezőfelülethez a rövid és széles szárnycsontok adnak vázat. Négyujjú, rövid, durva úszóhártyás lábuk annyira hátul van, hogy a szárazon csaknem egyenesen állnak. Nincs térdük, ezért nem tudnak ülni. Mivel nem tudnak ülni, állva, a farkukra támaszkodva pihennek – éppen ezért farktollaik merevek. Más madarakhoz hasonlóan a pingvineknek is van tollazata és tojásokat raknak. A közegellenállás csökkentését szolgálják rövid, lapos, testük teljes felületén növő tollaik. Ez a tollazat a hőt rosszul szigeteli, ezért a pingvinek bőre alatt vastag zsírréteg van. A tollak a zsírréteg alól erednek. Szárnyukon nem nőnek evezőtollak.

Hány pingvinfaj él földünkön?

Fotó: ONDREJ PROSICKY/SHUTTERSTOCK

Összesen 17 pingvinfaj létezik, és ezek közül mindössze négy él állandóan az Antarktisz kontinensén. Valójában azonban ezt már száz százalékosan nem lehet megmondani, mivel még sok esetben a kutatók is bizonytalanok, hogy egyes pingvinfajokat önálló fajokhoz soroljanak, vagy valamelyik alcsaládba rendszerezzék őket.

Hol élnek a pingvinek?

Szinte kizárólag a Föld déli féltekéjén élnek, többnyire Dél-Amerika mérsékelt övi partvidékén és a környező szigeteken. Négy fajuk az Antarktisz partvidékén telepedett meg. A hideg tenger-áramlatokkal jóval északabbra is eljutnak: több fajuk a szubtrópusokon, sőt, egy az Egyenlítő vidékén honos.

Például mit gondolsz, hol készült ez a pingvines kép?

Fotó: CAMERIS/SHUTTERSTOCK

Ha az Egyenlítőtől délre tippeltél, ezúttal nincs igazad, mert ez történetesen egy galápagosi pingvin fotója. Az Isabela-sziget legészakibb része túlnyúlik az Egyenlítőn, ami azt jelenti, hogy az itt élő pingvinfaj, tehát a galápagosi az egyetlen, amely az északi félgömbön is előfordul, mivel ő volt az egyetlen, aki elmerészkedett odáig. A trópusi előfordulását két áramlatnak köszönheti: a Humboldt-áramlatnak, amely az Antarktisz felől érkezik és hideg, valamint oxigénben gazdag és a Cromwell-áramlatnak, mely a mélyből hozza fel a hideg vizet – hűtve azzal a szigetek közti óceánrészt. De az összes többi pingvin a déli féltekén él, és az, hogy pontosan hol találhatók meg azt a különböző éghajlati viszonyok is befolyásolják.

A jegesmedvék megeszik a pingvineket?

Fotó: PIXABAY

Mivel nincsenek pingvinek az Északi-sarkvidéken, és nincsenek jegesmedvék a déli féltekén, a pingvineket nem eszik meg a jegesmedvék. Ez csak egy általános tévhit, hiszen a jegesmedvék és a pingvinek valójában soha nem találkoznak. (A kép szerkesztett.)

A szárazföldön természetes ellenségük alig akad, csak a halfarkasok, a tokoscsőrű madarak és az óriás viharmadarak fosztják ki időnként fészkeiket. A vízben fő ellenségeik a fókák (különösen a leopárdfóka) és a fogascetek. Sajátos színösszeállításuk azonban a vízben jól álcázza őket: alulról a halak a víz felszínéhez hasonlónak látják fehér hasukat, fekete hátuk pedig a tengerfenék színébe olvad be, így a felettük úszó ragadozók (pl. a leopárdfóka) kevésbé veszik észre őket.

Védekezés a hideg ellen

Fotó: ROGER CLARK ARPS/SHUTTERSTOCK

Az egyik módszer, amellyel túlélik a kegyetlen környezetet, és időjárást az az, hogy összebújnak, ezzel valamennyire óvják egymást a széltől és megőrzik a meleget. Az egyes csoportoknak vannak olyan területeik, ahol jobban védve vannak, és oda felváltva utaznak. Amikor ott felmelegednek, akkor tovább utaznak a külső, hidegebb részekre.

Az elképesztően hideg, jeges hőmérsékletet, ami elérheti a -76°F-ot is, és a vad viharokat a hím császárpingvinek nagyon jól bírják, akár 65 napig is képesek ülni a tojásokon, hogy melegen tartsák azokat. A császárpingvinek ugyanis az egyetlen pingvinfaj, akik képesek szaporodni az antarktiszi télen. A többi faj megvárja az ausztrál nyarat.

A hím Adélie-pingvinek segítenek a nősténynek

Fotó: STOCKGERARD LACZ/SHUTTERSTOCK

A fiókáiról gondoskodó állatok képei leggyakrabban nőstény állatokat ábrázolnak. Nem úgy a pingvineknél. A képen látható pingvin egy hím Adélie-pingvin, aki az Antarktiszon őshonos, és osztozik a tojásültetési feladatokban.

A pingvinek a bolygó legtársaságkedvelőbb madarai közé tartoznak

Fotó: SCHWAMMERHANS/SHUTTERSTOCK

Ha most elkezdenél pingvines képek után nézni az interneten, akkor valószínűleg nehezen találnál olyan pingvint, aki teljesen egyedül van a képeken. Abban az esetben, ha mégis magányos pingvint látsz egy-egy fotón, az azért lehetséges, mert éppen élelem után kutat. A pingvinek ugyanis a világ legbarátságosabb, legtársaságkedvelőbb madarainak egyike, és ez az összes – 17 – pingvinfaj mindegyikére igaz.

Százezrek élhetnek együtt   

Fotó: KARSTEN BIDSTRUP/GLOBAL.HURTIGRUTEN.COM

A költési időszakban minden pingvinfaj túlzsúfolt kolóniákban él. Egyes ilyen helyek összesen akár százezer pingvinnek is otthont adnak, és hatalmas területet foglalnak el, akár több száz négyzetkilométert is.

…de a Királypingvinek szívesebben utazgatnak kisebb csoportokban

Fotó: ALEXEY SEAFARER/SHUTTERSTOCK

A Királypingvinek, akiket úgy tudunk a többi fajtól megkülönböztetni, hogy a fejükön és a nyakukon látható egy arany-narancssárga jelzés, köztudottan nagyon barátságosak, és az újonnan világra jött pingvineket is szívesen fogadják. Viszont amikor eljön az utazás ideje, akkor nem szívesen utaznak több száz másik társukkal együtt, hanem ilyenkor inkább kisebb csoportokba rendeződnek, és 5-20 madár utazik egymással.

A pingvinek tényleg egy életre választanak párt maguknak?

Fotó: SERGEY URYADNIKOV/SHUTTERSTOCK

Egy népszerű mítosz alakult ki a pingvinekről, amely azt állítja, hogy egy pingvin monogám. Én ezt a csodálatos tulajdonságot nem szívesen rombolnám le, de a SeaWorld pingvinszakértői kicsit másként gondolják. Szerintük valóban vannak olyan pingvinfajok, akik egész életükre választanak maguknak párt, és hűségesen kitartanak társuk mellett. De sajnos nem mindegyik ilyen. Egyes pingvineknek – mind a hímeknek, mind a nőstényeknek – szezononként több partnerük is van.

Fotó: SERGEY URYADNIKOV/SHUTTERSTOCK

A fenti képen látható afrikai pingvinek az egyik legmonogámabb pingvinfaj. A párzási időszakban különösen jól megvannak egymással. Ők azok, akik csak egyetlen esetben nem tartanak ki a másik mellett: ha kapcsolatuk nem eredményezett pingvinbébiket.

Akár egy idős házaspár

Fotó: GIEDRIIUS/SHUTTERSTOCK

Természetesen a legboldogabb párok is időnként civakodnak. Úgy tűnik, hogy ez a két Falkland-szigeti pingvin vitatkozik egymással, bár ha erről kérdeznénk őket, valószínűleg azt mondanák, hogy nem vitatkoznak, hanem csak tárgyalnak.

A császárpingvinek a legmagasabbak a pingvinfajok közül

Fotó: DEGREES PHOTOGRAPHY/SHUTTERSTOCK

Ha gyakran nézel képeket pingvinekről, akkor biztos észrevetted, hogy a valódi magasságuk rejtve marad, nem nagyon lehet megállapítani. A legnagyobb pingvinféle általában 115 centiméter, a legkisebb csak 40 centiméter magas. Viszont ez a császárpingvinek esetében nem így van. Egy császárpingvin akár 120 centiméter magas is lehet, ami egy átlagos hatéves gyerek méretének felel meg.

A császárpingvinek a legnagyobbak az összes pingvinfaj közül.

A pingvinek „visszaköhögéssel” táplálják fiókáikat

Fotó: TETYANA DOTSENKO/SHUTTERSTOCK

Egy nőstény pingvin néha 50 mérföldet is utazik azért, hogy a nyílt óceánig eljusson, és ott halat, vagy más táplálékot találjon. A kifejlett nősténypingvin elfogyasztja ezt a táplálékot, majd megemészti, visszatér fészkéhez és a gyomrában lévő táplálékot visszaköhögi, ezzel eteti meg fiókáit. Ez a folyamat órákig is eltarthat, hiszen idő kell ahhoz, hogy a táplálék meg legyen emésztve. A képen látható fiókák egyébként Királypingvinek, de barna színnel bújnak ki a tojásból, és csak később veszik fel jellegzetes felnőtt tollazatukat.

Veszélyben a pingvinek?

Fotó: ANKE TIMMERBERG/GLOBAL.HURTIGRUTEN.COM

Az ember régebben vadászta a pingvint. Húsát, zsírját és bőrét egyaránt feldolgozta, sőt az ürülékét, a tengerpartokon felhalmozódott pingvinguanót is kitermelte. Így például a Macquarie-szigeten hosszú évtizedekig mintegy évi 150 ezer pingvint vertek agyon, hogy pingvinolajat főzzenek zsírjukból – ráadásul behurcolták a szigetekre a fészkeket kifosztó vándorpatkányt is.

Délnyugat-Afrikában tojásaikat ínyencségként fogyasztották.

A tengeri olajszennyezések veszélyesek rájuk, mert a tollaikra rakódó olajréteg rontja hőszigetelésüket. Szakszerű kezeléssel a pingvinek az olajtól megtisztíthatók.

A globális felmelegedés, amely napjainkban az egyik legnagyobb probléma, eltérően hat rájuk: a galápagosi pingvin élőhelyét például veszélyezteti, a királypingvint viszont a sziklás partok terjeszkedésével új élőhelyekhez juttatja.

Forrás:

readersdigest.com.au

global.hurtigruten.com

wikipedia

Felső kép: pixabay.com